Rajzórán – 2. rész

Posted by Nucc

Sok érdeklődő levelet kaptam az első rajzórai élménybeszámolóm után, így írok a második óráról is. Ez jó nekem is, mert mégjobban rá vagyok kényszerítve, hogy menjek, illetve ti is tanulhattok valami újat. Következő hétfőn az óra elmarad, szünet van az oskolában! :)

Hétfőn megtanultam, hogy a rajzoló legjobb barátja a radír! Kicsit elrugaszkodtunk a mutatóujj lekövetéstől, és ha türelmesen olvastok megmutatom, hogyan kell fát rajzolni! Sokszor nem olyan egyszerű csak úgy leírni a lépéseket, de próbálok rövid maradni. Képek az albumban csatolva!

Konzervesdoboz papírról

Az első feladat nagyon egyszerű, egy konzervesdobozt másolunk papírról. Először felmérjük a doboz arányait, hogy 1:1 másolatot tudjunk készíteni. Ehhez kezünkből körzőt készítünk (mint amikor elkapjuk a büdös kölyök fülét, hogy móresre tanítsuk, kép az albumban), mutatóujjunkat az egyik, hüvelykujjunkat a másik ponthoz helyezzük, majd óvatosan áthelyezzük kezünket a másik lapra, ahol is megjelöljük a két pontot. Ebből sok ellenőrző ismétlést teszünk, javítunk ha szükséges.

A felső ovális alap másolásával kezdünk, négy pontot felveszünk a papírra, az ellipszis 4 határpontját (északi, déli, nyugati, keleti pontja). Segédegyeneseket használhatunk, pl. összeköthetjük a keleti-nyugati, északi-déli oldalt, a radírral később letörölhetjük. A körrajzolási technikával rajzoljuk az ellipszist, először csak körözünk a pontok felett, próbáljuk eltalálni a megfelelő mozgást, kéz laza, mintha a levest kevergetnénk. Majd ha már úgy érezzük menni fog, a ceruzát hozzáérintjük a papírhoz, és addig rajzolunk köröket, amíg a négy pontot nem sikerül eltalálni. No para ha nincs jó ívünk, a radírral leszedhetjük a hibásakat. Miután megvan, csuklóból kicsit kiemeljük a jó íveket, mint amikor ping-pongnál fonák ütéssel próbálkozunk, vagy éppen lesöpörjük kezünk fonákjával a morzsát az asztalról.

Most egyenes, függőleges vonalakat rajzolunk az egyenesrajzoló technikánkkal, az ellipszis keleti és nyugati pontjából. Mérési technikával lemérjük az alkotók (a henger oldala, csak hogy a balagyfélteke is dolgozzon) hosszát, ponttal jelölve ezeket az egyenesen. Az alsó alapja párhuzamosan halad a fenti elipszis ívével, így az ívmásoló technikát használhatjuk (múlt órai anyag), mutatóujj követi a felső ívet, a kezünk meg próbálja követni a ceruzával. Ez nagyon nehéz elsőre, érdemes rögzíteni a papírt celluxszal, illetve sok gyakorolást igényel szerintem. Ez az ívet utána lemásoljuk még a cimkénél háromszor, egy a felső határvonal, egy az alsó, egy pedig a középső, hogy a NAME szó A és E betűinek közepének az ívét ismerjük. Innentől már gyerekjáték, csak a betűket kell ráírni.

Megszabadulás a papírtól

Következő feladatban már próbálunk szemmel játszani. Vinnünk kellett egy konzvervesdobozt, amit valamivel meg kellett döntenünk, én erre a jó kis konnektor átalakítómat használtam. Azzal, hogy kicsit eldöntjük, rögtön érezzük a térnek a súlyát, csak háromszor kezdtem újra. Első lépésben próbáljuk eltalálni a sík szögét, rajzoljunk egy egyenes vonalat kb. abban a szögben, amekkora a doboz aljának dőlése. Szóval ha egyenes a doboz, akkor a vonal vízszintes, ha 15 fokot dől, akkor a vízszintessel 15 fokot fog bezárni. Ezek után a lépések ugyanazok mint az előző pontban, a mérést a levegőben végezzük, itt figyelni kell arra, hogy a kéz mindig ugyanannyira legyen kinyújtva, legjobb ha nyújtott kézzel tesszük. Használhatjuk valamelyik ceruzánkat is erre a célre (igaz ezt otthon tanultam, itt nézett a nő mikor mondtam neki, na mind1). A lépések innentől ugyanazok mint az előbb!

Alma

Kellett vinnünk valami gyümölcsöt, én egy almát vittem, na nem azért, mert mindenem az alma (Apple, you know), vihettem volna még a narancsot, de az mostanában nem annyira divatos (na jó, mert olyan unalmas egy narancs, egy normális ív nincs rajta). Na itt egész sokat tanultam. Az almát rakjuk egy fehér papírra, hogy az árnyékokat is jól meg tudjuk figyelni. Elősször figyeljük meg jól azt az almát, és nézzük meg hol vannak a kiugró pontjai (mivel az alma sem tökéletes gömb formát vesz fel). Első lépésben egy külső körívet rajzolunk, vagyis azt a legrövidebb sugarú kört, ami még tartalmazza az alma minden pontját (húú, ez kemény mondat lett :)). Rajzoljuk meg ezt a kört, majd jelüljük azokat a pontokat, ahol az alma érinti. Következő lépésben egyenesekkel elmetszük a kört, próbálunk érintőket meghatározni, ahol az alma határai vannak. Ezt az arányok felmérésért tesszük, illetve majd megpróbáljuk ívszeletekkel megrajzolni az alma körvonalát. Ez sem egyszerű, de ha nagyon sokáig nézitek, előbb-utóbb észrevesztek rengeteg ívet a formában. Van egy íve a göcsörtöknek, van egy íve a mintázatának, pont azok az ívek, amik végül a 3D hatásért felelnek. Rajzoljuk meg ezeket az íveket, először csak finoman. Most átváltunk sraffozásra (Lilla jelezte, hogy a satírozást így hívják otthon, nekem új infó volt, köszi Lilla! Ekkor a ceruzát eldöntve fogjuk!), és ahol erősebb az árnyék, ott erősebben sraffozunk, ahol a fény erősebb, ott kevésbé. A sraffozás során a megrajzolt íveket követjük, ez adja meg a térhatást. Ha ezzel végeztünk, az almán található mintákat próbáljuk rárajzolni, követve az íveket (nálam a rajzon az alma csutkája körüli rész pl. ilyen.)

Ami hátra van még, az papíron vetett árnyék. Az alma aljának íveit 4b-s ceruzával kicsit megerősíthetjük, hiszen azt teljes takarásban van. Az árnyék határait finoman megjelüljük, majd sraffozással megrajzoljuk. Végül ahol látjuk a fénypontot az almán, oda radírral kicsit beletörlünk, és már kész is vagyunk.

Életem fája

És a végén megnéztük, hogyan kell fát rajzolni. Erre sajnos nem volt sok időnk, de rövid idő alatt is életem legszebb fáját rajzoltam (bár van még hova fejlődnöm). Első lépésben rajzolunk egy nagy kört, ami majd a lombkorona határa lesz. Ez lehet egy szép nagy kör. Utána csuklóból megrajzoljuk a fa törzsét (az a fonák mozdulat, szóval csak lazán), hosszan kivezetve a mozdulatot, és a fa erősebb ágait. Ezek egyszerű ívek, nem kell semmi komoly dologra gondolni. Ha látjuk a nagyobb ágakat, a nagykörbe kisebb köröket rajzolunk, amik érintik egymást. Ez kb. olyan, mintha egy virágot szirmait rajzolnánk olyan óvodás rajzon. Na már majdnem kész is vagyunk, bár egyelőre még fura, hogy lesz ebből bármi is. A kisköröket sraffozással elkezdjük kitölteni, mégpedig úgy, hogy az alját erősen, felfelé haladva egyre jobban gyengül, gradiensen (átmenetesen?), kicsit olyan mosoly alakban (mint egy negyed hold)! Ha megvannak ezek a bölcsők, a kisköröket ívét elkezdjük váltogatott írott kis és nagy M betűkkel lekövetni, mmMMmm Mmmm MM, csak legyen íve, ne ilyen hegyes mint a monitoron. Rakhattok bele szüneteket. Ha ez megvan, a kezdeti nagy körív azon részeit, ami nem határpont (nem írtunk rá m betűt), azt radírozzuk ki. Így alakul ki a lomb formája. A fa tőrzsén utána dolgozzunk egy kicsit, sraffozással függőleges mozdulatokkal húzzuk meg az íveit, lehet belevinni egy kis hullámot, göcsörtöt, kitüremkedést, illetve a háttérbe rajzolhatunk egy görbe vonalat a fatörzs lábánál, ezzel is a térhatást erősítjük. Megrajzolhatjuk a kicsit elterülő gyökereit is. Végül a fatörzs lombkoronán lévő részeit sraffozással emeljük ki ott, ahol a kiskör csak finom kifestést kapott. Így olyan lesz a hatás, mint amikor néha látjuk a fa erősebb ágát, néha pedig takarja a lombkorona.

Kaptunk egy step-by-step útmutatót, ezt csatoltam az albumba, ott látható más technika is!

No ennyi volt hétfőn, bár legközelebb lehet, hogy inkább valami videót készítek, mert nagyon nehéz írásban össszefoglalni, illetve sok idő, de majd ezt kitalálom! Aki végigolvasta, annak ajándékba küldöm egy nagy mester oldalát. Csókolom az otthoniakat, márciusban megyek haza egy hétre! Hiányoztok nagyon!


Leave a Reply