A sportember – Avagy a kellemest a hasznossal
Posted by Nucc
Tegnap este elvittem a ruháimat a mosodába, és mivel csak későn végeztem, a ruhával teli bőröndömmel nem akartam még végigcaflatni egy supermarketen is, így hát beszaladtam a helyi Subwaybe. Múltkor ettem egy kis szendvicset (6 inch), az olyan fél fogamra adag, így hát gondoltam most egy nagyobbat kérek, foot long méret (12 inch, ez olyan 30 cm) minden zöldséggel és majonézzel megküldve. Nem hazudok, egy kiló biztos volt az egész, meg is ilyedtem hazafelé menet, hogy kicsit túlvállaltam magam. Nem baj, első harapás után jött a második, végül is lecsúszott, hogy hova, azt még most sem tudom, de egész éjjel szenvedtem miatta.
Takarítás
Minden szombaton nagytakarítás van a házban, ilyenkor 9-kor el kell hagyni a szobát, és hagyni őket, hagy csinálják a dolgukat. Az előző esti vacsora után bűntudatom támadt, 1 kiló kaja azért nem vész el, max átalakul, így hát tegyünk ellene valamit, irány futni! Direkt hoztam futócipőt Pestről, Veszprémet is futkorászás közben ismertem meg, gondoltam jól fog jönni a cipő itt is, így hát uccu neki! Nem akartam bemenni megint a központba, próbáltam kerülni az embereket, így hát az ismeretlen terepen sikerült kicsit eltévednem. Öröm az ürömben, hogy egy eldugott szegletét ismerhettem meg a városrésznek, ahol is van egy iszonyú jú supermarket, a Mortons, ahova a futás után vissza is mentem gyorsan. A Mortons egyik részlege a házi jellegű sütemények és ivólevek (pl. kézzel csavart narancslé), ahol is vettem sajttortát (Matolcsy után szabadon, ju nóó, cheese-cake), ami valójában ugye túró, csak a magyar néha szeret direktbe fordítani (May the force be with you!). Lilla blogján találhattok receptet, ha esetleg megkóstolnátok! ;) Bármikor meg tudnék belőle enni még egy párat! Hazafele még beugrottam Nick kávézójába, ami valójában egy bódé, de szerintem a fél városrész idejár. Mint Nyugat-Európában sok helyen, itt Dublinban is egyre nagyobb szokás elvinni a kávét, sajnos ez meg is ölt pár konzervatív kávézót, de viszont életképessé válik egy bódé, ami kis rezsiköltség mellett olcsón adhatja kávéit. Na ilyen Nick bódéja is…
Bringa
Persze a szobám még délre se készült el, így a ház előtti lépcsőkön dekkoltam vagy fél órát. Azon gondolkoztam, el kéne menni a délebbi városrészbe megnézni a környéket, csak hogy milyen házak vannak, kicsit benézni egy-egy ablakon hogy mennyire lepusztultak vagy szépek, ugyanis a jövő hónap végén el kell kezdenem erősen lakást keresni, mivel itt egyrészt kényelmetlen lesz kettőnknek, ha Györgyi is jön, továbbá kicsit borsos a havi ár. A térkép bogarászása közben még a nap is kisütött, így az az ötletem támadt, hogy bérelek egy bringát a Dublin Biketól (ez a helyi bringaszolgáltató, mi magyarok csináljuk nekik a bringákat), és elmegyek bringával szétnézni délebbre. Időközben elkészült a szobám is, gyorsan lezuhanyoztam, aztán irány a bringapont, ahol a bringákat lehet felvenni és leadni, illetve ahol állítólag hitelkártyával is lehet fizetni! Sajnos az összes létező bankkártyám és hitelkártyám végigpróbálgatása után sem sikerült bringát bérelnem. Még otthon lementettem egy térképet a bringapontokról, amin fel voltak tüntetve az infó pontok is, igaz hogy az összes bent van a városban, de gondoltam hogy bemegyek, és ott kifizetem a két eurót, amibe az egész kerül. Ebből a remek ötletből egy szép kis 5km-es séta lett, ugyanis azon a pocsék rajzolt térképen amikor odabökik az infópontot egy háztömbre, abból próbálj rájönni, hogy hol is van valójában! Ja, főleg úgy, hogy az már túrista övezet, és a sok “nézd ott egy pub, meg ott is, csináljunk fotót, de a zenész is legyen rajta!” között próbálj meg a szombati csúcsban közlekedni! Bolondokháza! Végül egy túrista információhelyet találtam, ahol elmondták, hogy ezt most nem lehet, de amúgy sem ajánlják, mert az helyi közlekedésre lett kitalálva, ha várost nézni szeretnék, akkor drága lesz. Utánanéztem az áraknak, és tényleg! Fél óra ingyen van, utána minden fél óra fél euró, és 6 óra után még emelkedik. Olvastam egy fórumon, hogy egy csávó 8 óra alatt hozott össze egy 40 eurós összeget. Szóval DublinBike elvetve, irány gyalog, cél Rathfarnham!
Miért Dublin
Mikor elhatároztam, hogy kicsit kihasználom az Európai Unió adta előnyöket, és eltöltök Veszprém után egy kis időt Európa más szegletében is, több követelményt is kikötöttem. Az egyik, hogy legyen angol nyelvterület, kicsit éljek olyan közegben, ahol minden angolul van. Ez mondjuk egy erős szűrés, mert maradtak a Brittek és az Írek. A másik, hogy legyen közvetlen repülőjárat a hely és Budapest között, nincs kedvem órákat vonatozni meg átszállogatni. London sok mindenben megfelelő, azonban a lakások itt borzasztó áron pörögnek, és elindulni nagyon nehéz az összespórolt forintokból. Továbbá valahogy a lakások se tetszettek, olyan lepukkantnak tüntek az 1000 Font körüliek is, amik igaz már garzonlakások, nem kell közösködnöd másokkal, de még a centerhez se volt közel. Északra nem nagyon akartam menni, mert valahogy a skótok annyira nem vonzottak, az akcentusokról nem sok jót hallottam. Délebbre meg nem találtam olyan munkát, ami érdekelt is. Dublint egyszer néztem meg véletlenül, nem is gondolkodtam benne, de egyszer beugrott, hogy hiszen ott euró van, ami nekem jobb is, mert az OTP otthon ad euróban deviza számlát, és talán az árak sincsenek úgy elszállva, könnyebb Magyarországról meglépni. Első oldal amire gyorsan rákerestem az egy lakáskereső oldal volt, hogy kicsit tájékozódjam az árakkal kapcsolatban, és mivel tök jó képek voltak fent, minden nappaliban kandalló, teljesen felszerelt konyha és háló, mindez elérhető áron, beleszerettem. Igaz nincs olyan programdús esti élet mint Londonban, de nekem sokkal élhetőbb város!
C Terv
Rathfarnhamot még Jim mutatta a múltkor, mikor két napra kihívtak, hogy dolgozzak velük, nézzem meg hogy tetszik-e Dublin meg a cég, illetve ők is megnézhetik, én mit tudok. Mikor pénteken visszavitt a reptérre egy kerülőúton mentünk és akkor tetszett meg nagyon Rathfarnham környéke. Családias övezet, kellemes házak, nem túl messze a munkahelytől. Pont nekem találták ki!
Van egy útvonaltervező oldal a hittheroad.ie, ahol megadod hogy honnan hova szeretnél eljutni, és kapsz 5 alternatívát. A legtöbb között a zöld vonalon járó luas szerepelt, ami itt olyan mint nálunk a hév, annyi különbséggel, hogy kívül úgy néz ki mint egy villamos, belül mint az új Alstom metró, és gyorsabb mint egy metró, hév, villamos együttvéve (na jó nem, mint a metró és a villamos). Úgy is itt megy el a ház mellett, itt az ideje kipróbálni!
Dundrum
 |
| Ranelagh, Dundrum, Rathfarnham, Rathgar |
A kirándulás kiindulópontjának Dundrumot jelöltem meg, ez már egy igen csendes környék, kicsit ilyen Budapest melletti településhez hasonlítanám, mint Pomáz vagy Kistarcsa. Minden állomáson van a biciklitároló, illetve a biciklis szekrény, ahova külön kulcsot kell venni, és akkor abba bedobhatod a bringád. Ezután egy hosszabb séta következett, erről inkább az album képei mesélnek többet (Picasaweben nézzétek, az mutatja térképen, hogy hol lőttem a képet).
Dundrum nyugis hely, de szerintem már túl nyugis. Itt már jó ha van autód, mert különben nehéz megoldani a közlekedést. Sokan bringázgatnak, bár ilyen kiszámíthatatlan időben ez sem a legjobb, főleg télen! Sétálgattam erre-arra, épp egy lámpán mentem át, mikor egy srác, aki az út túloldalán épp egy oszlopot támasztva motyogott magában pár fülemnek ismerős hangot, “a jelzésekre meg szarunk?”. Meglepett magyar hangot hallani, hirtelen nem is tudtam, hogy most visszaválaszoljak magyarul (olyan jó pestiesen, hogy közöd!), vagy hagyjam a fenébe? Aztán észrevettem, hogy telefonál, és épp a barátnőjének mondta, akit már a távolban látott. Így másfél hét intenzív angol után kicsit jól esett egy pár magyar szó, mert hát az asszonynak tartandó esti kötelező szeánsz mégis csak más (ő ugyanis csak később jön).
Rathfarnham
Rathfarnham teljesen más! Rathfarnham inkább olyan mint egy kertvárosi jellegű peremkerület Pesten, mondjuk a XVI. – XIX. kerületek. Jellemzően alacsony kerítések vannak, sok helyen sövény, és nincs kapu az autóbeállóknál, egész egyszerűen beparkolsz az előkertedbe, és hátrafele van egy zöldebb udvarod. Errefele inkább 2 szintes családi házak vannak, 2-3 hálószobával és egy nagy nappalival. A daft.ie oldalt szoktam böngészgetni lakások után, itt ez a legelterjedtebb lakáskereső oldal. Mivel ezek nagyobb lakások, ezért ezek inkább 1000 euró felett kezdődnek, egy lakás amit például most találtam 1200 euróba kerül.
Rathgar és a lábaim
A hazaút kicsit hosszúra sikerült, csak sikerült egy újabb 10 kilométert megtenni. Meg akartam nézni Rathgart is, mivel ez közvetlenül Rathmines alatt van, ahova dolgozni járok. Ez már inkább Zugló megint, itt kezdődnek azok a villajellegű épületek. Rathgarban mondjuk könnyebb kis lakást találni, itt szerintem 800-1000 euró körül már találni, viszont ez inkább társasház jellegű. Így 5 km futás, 15 km gyaloglás után már a lámpáknál történő megállásokra is erősen fel kellett készülnöm. Sikerült átéreznem azt a kínt, amit egy öregember érezhet, mikor a fájó térdeire panaszkodik. Itthon a lépcsőn alig bírtam felmászni, mi lesz holnap? Félve várom!
Következő bejegyzés terveim szerint az árakról fog szólni…
Leave a Reply